Úgy fogy az idő, már mindjárt itt a hétvége, és még annyi a tennivaló. Vasárnap anyósomék elviszik Benit magukkal egy hétre. Eddig úgy éreztem remek ötlet, de azért most már kezdek kicsit félni, hogy nem megy majd ez olyan egyszerűen. Nem is olyan könnyű elengedni ezt a nagy kék szemű babát, aki csak úgy odajön hozzám, és megölelget. Ma már elkezdtem beszerezni a legszükségesebbeket (kalcium, kullancs ellen spricc, pelus). Ma a délelőtt házimunkával telt (mosás, paprikás krumpli főzés, teregetés, ágyhúzás). Miután Beni felkelt és megebédelt, lementünk vásárolni, majd kiengesztelésképp, hogy délelőtt nem tudtam vele játszani olyan sokat, lementünk játszótérre, motorral. A motorozással nem is volt különösebb probléma, egyre jobban megy neki, viszont a homokozóban csak ücsörgött, nézelődött. Kicsit meglepte a tömeg, engem meg az anyukák viselkedése, pedig már lett volna időm beleszokni. Az egyik anyuka csak félszemmel figyelt a kislányára, az sokkal fontosabb volt, hogy a barátnőkkel megossza a mindennapok gondját, közben a kislány ezerrel szórta a homokot mindenki másra, és mindenki máson élte ki a "nem figyelnek rám" agresszióját. Egy másik anyuka pedig teljesen kikelt magából mikor egy kisfiú (aki alig látszott még ki a homokozóból megsenderítette egy lapát homokkal. Hát igen, erre sajna fel kell készülni, a homokozóban homokos lesz az ember lánya is.
Este Anthy még hazaért mielőtt lefektettem volna a kicsit, aki már az apja kopogtatása után rögtön rám meresztette nagy boci szemeit, hogy "Apa?", és mikor mondtam neki, hogy igen Apa jött haza, hát azt a mosolyt látni kell :)
A nap lezárásaként lementem futni egyet, és mindössze 3/4 óra alatt megjártam a partot. Ma először jutott eszembe, hogy lehet eljön az idő, hogy már egy oda-vissza út nem lesz elég, ahhoz, hogy kipurcanjak. Bevallom: NAGYON JÓ ÉRZÉS!
Holnap már július, és ez egyben azt is jelenti, hogy eljött tesómnak az idő, hogy záróvizsgázzon, ezúton is egy nagy kalappal ;)
Ezt a zenét küldöm Neki, de persze Anyunak is, mert ő az első kedves olvasóm :)
Saint Saens: Az állatok farsangja - Akvárium
Este Anthy még hazaért mielőtt lefektettem volna a kicsit, aki már az apja kopogtatása után rögtön rám meresztette nagy boci szemeit, hogy "Apa?", és mikor mondtam neki, hogy igen Apa jött haza, hát azt a mosolyt látni kell :)
A nap lezárásaként lementem futni egyet, és mindössze 3/4 óra alatt megjártam a partot. Ma először jutott eszembe, hogy lehet eljön az idő, hogy már egy oda-vissza út nem lesz elég, ahhoz, hogy kipurcanjak. Bevallom: NAGYON JÓ ÉRZÉS!
Holnap már július, és ez egyben azt is jelenti, hogy eljött tesómnak az idő, hogy záróvizsgázzon, ezúton is egy nagy kalappal ;)
Ezt a zenét küldöm Neki, de persze Anyunak is, mert ő az első kedves olvasóm :)
Saint Saens: Az állatok farsangja - Akvárium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése