2012. január 29., vasárnap

Negyedik rész / Part 4.

Május után gyakorlatilag egybefolyik az év, hiszen a kislányom megérkezése után új szakasz kezdődött kis családom életében. A nyár szinte elrepült, másra sem emlékszem, mint a folyamatos éjszakázásra, a három óránkénti ritmus idegörlő, fárasztó és egyben csodálatos zsibbadtságára.
Emellett a nyarunkat beárnyékolta a nehéz anyagi helyzetünk, és le kellett vonnunk azt a következtetés, hogy, aki azt mondja a pénz nem boldogít, még nem volt szegény :(
Embert próbáló idő volt, mindkettőnk számára, de remélem túl vagyunk rajta egyszer s mindenkorra.

2012. január 11., szerda

Harmadik rész / Part 3.


Május: Elsején bicikliverseny, amire irányítani szoktunk menni, most csak Anthy ücsörgött a fenyője alatt.
Ötödikén ünnepeltünk a negyedik házassági évfordulót, aaaaaazta, hogy múlik az idő.
Kisfiam elballagott a bölcsiből, és akkor még csak reménykedtünk benne, hogy lekezdheti az ovit. Aztán 29-én befeküdtem a kórházba, és következő nap kislányom megszületett :)
Erre a pillanatra a Kétszáz éves ember című film zenéjét választottam:

Második rész / Part 2.

2011. március: Kiolvastam és megnéztem a Sült zöld paradicsomot. Már gyerekkoromban imádtam ennek a filmnek a hangulatát, főleg a végén, amikor mutatják Kismegállót, ahogy mindent beborít az avar.
A családban a március az egyik legmozgalmasabb hónap, szinte mindenkinek ilyenkor van születésnapja, névnapja.

Mellékelem Tristania: Protection azaz Védelem című számát és szövegét:


There's a maze
Of nights and days
You don't fear the time
Stars and sky define the road
And they clear our sight
I will be your eyes and ears
Walk with me tonight
Somewhere ahead the gate is open
And the woods alive

Shadows soon rise I will move on
Leave you behind
Your flame is burning
Kiss me goodbye
It's getting late
I'm still your shield
The world keeps turning

Wounds need time to heal


Hush my child (Csitt gyermekem)
Now do not weep (Most ne sírj)
Put your hand in mine (Tedd a kezed az enyémbe)
I've got promises to keep (Megtartom ígéretem)
I will stand you by (Melletted maradok)
I have given life to you (Életet adtam neked)
Find your strength my child (Találd meg az erőd gyermekem)
There is a magic world awaiting (Egy varázslatos világ vár rád)
Made of light and smiles (Mely fényből és mosolyból való)

Words spoken from the other side
No more pain, no worrying
Walk on my child



Április: ebben a hónapban volt a nagymamám születésnapja, ekkor lett volna 90 éves. Ő sütötte a világ legfinomabb sütijeit azokkal a csepp kezecskéivel, és soha nem fogok tudni olyan húslevest, vagy rakott kelt készíteni mint ő. Ekkor már nagyon számoltam visszafelé a napokat. Május elsejével jöttem szabadságra, kezdtem készülődni a szülésre. Sajnos nagyon rossz anyagi körülmények között éltünk akkor, és ez mindenre rányomta bélyegét.

2012. január 1., vasárnap

Az első 1. rész / The first one Part 1.

Először is szeretnék mindenkinek nagyon boldog új évet kívánni, azaz úgy helyesbíteném, hogy olyan évet, amilyet saját magának kíván, hiszen én honnan is tudnám kinek mi a jó, boldogító.

Számomra 2011 életem egyik mélypontja volt, de egyben az egyik legfontosabb évem is. Ami miatt csodálatos, és felejthetetlen, az a kislányom megérkezése ebbe a világba, és ez a csoda már majdnem elég is ahhoz, hogy elűzze azokat a sötét árnyakat, melyek mégis erre az időszakra vetülnek. Úgy gondolom akkor vagyok, "történelmileg hű" ha mindkettőt szem előtt tartom. Nem hagyom, hogy akár a negatív, akár a pozitív érzelmek elragadjanak.
A borús gondolatokat nem is írom ide, hisz, aki megosztotta velem ezt az évet (család, barátok) az tudja miről hadoválok itt, aki meg nem, őt talán nem is kötné le.

Sok mindent kellett átértékelnem ebben az évben. A bölcsek azt mondják, hogy döntéseink helyességét az idő igazolja, azoknak a jövőre gyakorolt hatását ma még nem láthatjuk át.
Néha én is szeretnék pár órával, nappal, héttel, évvel öregebb lenni.
Vajon igaz e, hogy a remény a valóság tagadása? Hiszen a remény nem más mint egy illúzió, valaminek a bekövetkezése, amire nem sok esély van.

Nos, mivel jövőbe látói képességeim még nincsenek, így nem marad más csak a reménykedés, hogy helyes úton járok. Bevallom még most is sok kétség gyötör. Egész mást látnak mások bennem, és én magamban, nem tudom melyik a valóság.

Kavarognak bennem az emlékek, érzelmek, az elmúlt napok eseményei, melyeket, ha akarnék sem tudnék szavakban összefoglalni, így készítek egy kis összeállítást zenékből, képekből, hangulatokból, hogy mi is nekem 2011.

Január
Ekkor tudtam meg, hogy lányom lesz, és visszamentem dolgozni :)
Eleinte nagyon nehéz volt, sőt, elképesztően megviselt, hogy be kell járnom dolgozni, és ezen a kisasszony sem sokat segített. De aztán szépen lassan megedződtünk. Ma már tudom, hogy nagy szükségem volt erre a kihívásra. Ezúton is köszönet a kollégáknak, akik végig úgy vigyáztak rám :) Kiolvastam az első könyvet, oké oké DL, de azért számít.






Február
Ebben a hónapban olvastam a Titkos kertet és Az ajtót, és ekkor volt a munkahelyemen a farsang, ahol jelentem kórusban énekeltem, nagyon klassz volt. Bár tény, hogy nagyon elfáradtam, de megérte!