2010. június 27., vasárnap

Ejtőernyős a buszon és a harkály

A mai nap amilyen punnyadtan indult olyan szuper kis vasárnappá nőtte ki magát. Reggel kimásztam az ágyból Benihez, de sokáig nem tudtam merre van az előre. Anthy is lassan felkelt, majd levitte a gyerkőcöt motorozni. Addig én itthon tettem-vettem. Mikor a fiúk hazajöttek következett az ebéd, majd Beni aludt egy nagyot. Délután kicsit nyűgös voltam, mert nagyon elkezdett fájni a fejem, gondolom ettől a szuper időtől. Ma sem tudta eldönteni sem Derű néni sem Ború bácsi, hogy ki is jöjjön ki a házból. Anthy úgy döntött elviszi Benit, hűen magamhoz az utolsó pillanatban döntöttem úgy, hogy csatlakozom hozzájuk :) De megérte. Elmentünk a dunakeszi Mindenegyben-be (auchan, decathlon, bauhaus stb). Anthy és gyerkőc le is ragadtak a középen jól elhelyezett játszótéren, míg én elmentem cipőt nézegetni. Sajnos hiába voltam először nagyon lelkes, hogy három nagy cipőboltban csak találok valamit, de ez kérem szépen tévedés. Kiábrándulásom után még ellátogattunk a bauhausba az erkélyre padot nézni, illetve a decathlonba Beninek esőkabátért. Vicces volt, hogy egy 3-6 éveseknek való kabátot vettünk neki... Szó szerint majd belenő. Viszont most ha felhajtjuk az ujját jó neki, és ha a babakocsiban ül, a lába sem ázik meg esőben. Ó és mindezt egész barátságos 1700 Ft-ért. A túra végén jött az auchan, gyorsan és hatékonyan :) Szerencsére a hazafelé tartó buszra sem kellett sokat várni. Viszont váratlan fordulatként már itt nálunk a Coránál (csak hogy a bevásárlóközpontoknál maradjak) a busz majdnem elütött egy siklóernyőst!!! Valószínűleg ők sem egészen így gondolták a landolást. De a történet végül is "happy end"-el végződött. Az ernyős kikerülte a buszt, sokáig előttünk ment, majd a hegy felé vette az irányt. Ettől a látványtól mindenki lepadlózott. Beni már kellően nyűgös volt, mire a telepre értünk, de azért hősiesen viselte az út megpróbáltatásait. A jövőbeni bölcsie előtt az egyik fa oldalán megpillantottunk egy harkályt. Mire bármiféle telefont előszedtünk, hogy a látványt rögzíthessük, addigra a jelenésnek vége is volt, de úgy gondoltam mindenképp meg kell örökítenem. Még sosem láttam ilyen közelről fadokit.
Nagyon örülök, hogy nem maradtam itthon magamnak punnyadni, nagyon jól éreztem magam a pasikkal. Már egész kezdek hozzászokni, hogy Anthynak néha igaza van :P

1 megjegyzés:

  1. Igen, igen! Ezek a Halak pasik márcsak ilyenek. Ha jól emlékszem. És 99,9 %-ig jól jártunk, ha ráhallgattunk és nem a lustaságra! :D

    VálaszTörlés