2012. december 27., csütörtök

13. A Mars hercegnője, avagy olvasni pedig jó

Néhány hónappal ezelőtt volt szerencsém megnézni a John Carter című filmet, ami nagyon tetszett. Férjem állította, hogy ő a sorozat több részét is olvasta, és mind nagyon jó. Ennek ellenére többszöri nekifutásra sikerült csak nekikezdenem a mindössze 250 oldalas szösszenetnek. Még az első ötven oldal átrágása után is nyávogtam, hogy ez nem az én világom, de aztán a végére egészen belejöttem én is, az író is, és végül is győzelmet arattam. Ha valaki az első néhány fejezet utána kérdezett volna meg szilárdan állítottam, hogy nem fogok több Burroughs könyvet a kezembe venni, de így a végén azt kell mondjam, ez nem olyan biztos. De minden esetre, most kicsit pihentetem a témát. 
Az élet fintora, hogy újranézve a filmet... nem is olyan jó az, persze látványos, de a könyvhöz semmi köze. 
Valószínűleg a Hobbittal is ez a helyzet, azt még nem volt szerencsém olvasni, hiába vár a könyvespolcon... Talán majd jövőre. 
Karácsonynak és a bookline-nak hála kaptam 5 új ropogós könyvecskét, amiből az elsőnek már neki is estem, tartok tőle, az még lehet, hogy idén meglesz :)

2012. december 8., szombat

12 a teljesség száma

"Soha semmi nem történik véletlenül. Mindennek megvan a maga oka. Talán az agyad nincs tudatában az oknak, talán soha nem jössz rá. De a szíved tudja. A szíved mindig tudja." 
Horkin varázslómester

Az idei 12-es nem más mint a Háború és testvériség. Igen DL, lehet röhögni, nem érdekel. Itt még mindenkinek ott az a bizonyos tojáshéj a fenekén. Itt még naivan állunk hozzá sok mindenhez, de már érezzük a vihart, a háború előtti feszült csöndet. 
Bevallom a Kitiarás szál ismét csak idegesített, néha szívem szerint átlapoztam volna. De Raistlin ismét lenyűgözően gúnyos, nyűgös, azonban helyenként gyengéd, megértő és néha még humoros is volt. Új kedvenc karakter Potya, aki Tast helyettesítette ebben a könyvben, méghozzá remekül. Imádom a surranókat, talán mert itthon is van kettő, és igen, a gyerekek pont ilyenek. 
Most megint érzem az űrt, amit ennek a mesés világnak az elhagyása okozott. Igen tudom, néha vissza kell térni Narniából, és néha vissza kell térni Krynnről is, de olyan nehéz :)

Lehet, hogy nem játszom szerepjátékokat minden nap, és az igazat bevallva talán 1-2 PC játékot toltam végig, és lehet a saját két szememmel nem látok mindent, amit szeretnék... De száz meg száz szemmel láttam már dolgokat. Csatákat győztes és haldokló katonák szemén át, dohos könyvtárakat, ahol a megbújt, rég elveszett tudást keresgéltem keservesen... havas hegyláncokat rohanó patakokkal, varázserdőket, titkos kerteket, kávéházakat, bordélyokat, a Tüskevárat, hangos fogadókat, Antekirtát, Faustot, amit keresi a boldogságot, Wertherig, aki elengedi az élet fonalát. Szeretem az életem, ahogy élem, de jó érzés néha ellátogatni más helyekre, más világokba. 
Jó más szemmel látni a dolgokat, még akkor is, ha az épp ilyen:

2012. december 2., vasárnap

Non est ad astra mollis e terris via / Nem sima az út a földtől a csillagokig

Pénteken átestem úgymond a beavatási szertartáson: részt vettem a Devil's Day nevű csudajó rendezvényen, ahol volt szerencsém táncolni a lányokkal. Szerencsére nem izgultam annyira, az este egész gyorsan telt, bár cammogósan indult. Aztán egyszerre ott állok fent, és hajrá nyomni kell. Majd, ha készül belőle valami vágott verzió, akkor megosztom azt is a nagyérdeművel, de addig csak azt a számot, amire improvizáltunk. Sajnos a végén volt egy kisebb összetűzésem a lépcsővel, amit a lépcső nyert, én meg majdnem hasra estem, de ez van, majd legközelebb meg is csinálom. Mindent összevetve klassz este volt, jól éreztem magam, még sosem öltöztem goth-anime lánynak, hát ez a nap is eljött (nem röhög!). Anthym is eljött, és végre táncolhattam neki, szerencsére a füstgép ebben segített, nem láttam a nem létező tömeget. 
Megismertem a csapat egy új tagját, aki ajánlott nekem egy együttest, akik feldolgozták a Hattyúk tavát, majd ezt is mellékelem, ha más nem használja fel, lehet erre fogok táncolni a versenyen. 
De akkor szépen sorjában először a táncolt zenék, majd a feldolgozás. 



Hihetetlen itt a december, elkészítettem életem első adventi naptárát, ami eddig nagyon tetszik a kicsiknek, naná, tele van csokival :)
Illetve tegnap végre volt alkalmam a családdal ellátogatni a Vasúttörténeti Parkba egy Mikulás előadásra, nagyon jó volt, ezt tényleg kár lett volna kihagyni. No mára ennyi, majd folyt köv. hiszen közeleg a karácsony, a pánikszerű vásárlási kényszer, sírás-rívás fogak csikorgatása stb stb.