2012. február 24., péntek

Ez egy ilyen hónap :)

Újabb filmek:
Bakancslista / The bucket list: édesanyám mesélt sokat erről a filmről, és bevallom sokáig halogattam a megtekintést, az elmondottak miatt. Tudom mennyire magával tud ragadni egy-egy ilyen történet. De meg kell mondjam valóban pozitív csalódás volt a film. Ugyan kőkemény a téma, amit feldolgoz, de mégis valahogy könnyedén, nevetve. Azt hiszem ha egyszer távoznom kell, én is ilyen üde mosollyal szeretném megtenni, azzal a tudattal, hogy mindent kipipáltunk a listán :)

Szenvedélyek viharában / Legends of the Fall: kemény alkotás. Lehet el kéne olvasni az eredeti regényt. Igazán nem tudok róla sokat írni, mert látni kell. Gyönyörű vad táj, életszagú történet, emberi emberek. Érdemes egyszer rászánni az időt.




2012. február 20., hétfő

Filmáradat 2.

Hölgyválasz/ Shall we dance csekk, nagyon bájos volt, kihagyhatatlan!
Ezen a héten régi jók közül Zorro álarca / The Mask of Zorro és a Halott menyasszony / Corpse bride került terítékre.
Új pedig a Mielőtt szerettél / Before you say I DO nagyon kis hangulatos, csöpögős, romanticski :D

Ide nem is illeszthetnék más zenét azt hiszem!

2012. február 9., csütörtök

Filmáradat

Pár filmet volt a héten időm, lehetőségem megnézni.
Hajszál híján szerelem /A thin line between love and hate: egy merő csalódás...
IQ a szerelem relatív / I.Q.: határozottan élvezhető volt, bár a végén kissé csöpögősnek éreztem, de most mit akarok egy romantikus csodától. De szórakoztatott és ez a lényeg.
Csak tudnám, hogy csinálja / I don't know how she does it: remek darab, vicces, romantikus, drámai, erkölcsi tanulsággal, és némi lelki fejlődéssel.

Jelenleg a Hölgyválasz című filmet nézem, kisebb nagyobb megszakításokkal, de majd csak a végére érek, eddig nagyon tetszik.

2012. február 4., szombat

Hangulat

Idei első kettő

Az első könyv, valójában félig első, hiszen még tavaly kezdtem el olvasni: Gerald Durell: Családom és egyéb állatfajták / My family and the other animals. Gyerekkoromban olvastam, olvastuk szüleimmel ezt a könyvet, s akkor lenyűgözött. Most is nagyon hangulatosnak találtam a leírásokat, de valahogy mégsem tudtam teljesen azonosulni vele. Idegesített a család, valahogy még azon is felhúztam magam, hogy ez az angol család tulajdonképpen nem tudja mit tegyen a fene jó dolgában... bizony irigy vagyok :D
Ettől még nagyon örülök, hogy rászántam magam, és nem is bántam meg. De azt hiszem egyenlőre ennyi elég lesz Durell-ből.


A második könyv, amit volt szerencsém elolvasni Michael Crichton: A gyilkos nap / Rising sun. Ez utóbbinál éreztem, hogy gyenge kezdés után... váratlanul nagyon jó lett! Minden szónak, mozdulatnak volt értelme a könyvben. Imádtam! Azért tegnap gyorsan elkezdtük megnézni a filmet, de mint általában a feléig jutottunk :) így filmélmény részéből majd a következő posztban írok.