A nyolcadik könyv gyorsan ment, de valóban nem egy hosszú mű. Bevallom kis csalódás ért. A Távoli tűz hatalmas élménye után ez kissé meglepett. Valahogy az előző kellően ködösen, misztikusan lett befejezve, nem kellett nekem ez a fajta pont az i-re. Erőltetettnek éreztem. Sőt igazából fájt például az Enit szál ilyen jellegű befejezése. Jobb lett volna a "boldogan éltek míg meg nem stb". Valahogy kicsit olyan lett a vége, mintha ezt az embert, az univerzum tényleg mindig a legmeredekebb helyzetek elé akarná állítani.De azért ezek utána kíváncsi vagyok az Ellenpontra.
Lehet most már nem írok a szülésig, utána meg nem tudom mennyit és hogy lesz időm. Bevallom félek tőle, de azt hiszem bolond is lennék ha nem tenném. De azért nagyon boldog vagyok, és nagyon várom. Remélem a kisfiam is jól veszi majd az akadályokat, tudom, hogy neki sem lesz egyszerű. Nagyon szeretem őt, és tudom, hogy hosszú távon egy tesó nagyon jót tesz az ember lelkének. Bízom benne, hogy ők ilyen jó tesók lesznek, bár ennek nagy része talán tőlünk, szülőktől is függ.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése