2015. február 24., kedd

Homokóra

 Már régóta tervezem, hogy készítek valami homokórás sminket. Sajnos a hozzá való arany színű arcfesték még várat magára, de majd egyszer az is meglesz :) Most ennyi tellett tőlem :)



2015. február 22., vasárnap

:(



2003. november 8.

Ím, eltelt már három év
De a seb még mindig ég
Száz meg száz könny hullt
Valahol tán remény gyúlt.

Eljön mindig ez a nap az évben
Mikor gyertyát gyújtunk a sötétben
S emlékszünk rád,
Ki tett sok csodát.

Járom utam, mit az élet szánt nekem
Elbotlom százszor, ugye itt vagy velem?
Fekszem a porban, de fel kell kelni
Nem maradhatok itt, tovább kell menni.

Tanultam tőled sokat, de mégsem eleget
Nem tudom, hogy űzzem el a sötét felleget.
Gyermekként vigyáztál rám, vezetted lépteim
Most egyedül vagyok, nincs, ki fékezze vétkeim.

Hallom még utolsó sóhajod,
Nélküled sebzett madár vagyok.
Ki a jó, és ki az álnok?
Kik ellenségek, kik barátok?

Megyek egy úton, de jó irányba?
Nincs válasz a sok talányra.
Mesélték nekem száz mesét,
S én nem értem a lényegét?!

Megmaradni olyannak, amilyen vagyok
Nem elfelejteni, hogy még is ki vagyok.
Alkalmazkodni másokhoz
Az emberekhez, a világhoz…


Hosszú az élet, feladat vár még
Bonyodalmas ez a Végjáték.
Melyik a jó oldal, hova kell állni?
Melyik döntéssel fogok nagyot hibázni?

Te tudod a választ. Segíts, kérlek!
Leljem meg az Ösvényt, s hazaérjek.
Talán majd egyszer én is bölcsebb leszek,
S lesz egy lányom, ki én vezethetek.


Budapest, 2003. október 31.

2015. február 10., kedd

Emlék

...ezt még tanultam... mintha előző életemben lett volna... Emlékszem az egyik épületben állt egy öreg Bösendorfer... egészen tompa hangja volt, a pedálok is nehezen mozogtak... utáltam a versenyeket, amikre hordtak, csak azt a nagy zongorát szerettem, de azon csak azok játszhattak, akik mentek versenyre.. ezért beálltam a sorba. De megengedték, hogy délutánonként odamehessek gyakorolni... Elhúztam a vastag függönyöket, besurrantam, még villanyt sem oltottam, csak ültem a félhomályban és játszottam.


2015. február 4., szerda

Extreme make up part 2.

Most egy kicsit más jellegű sminkkel próbákoztam, még mindig gondban vagyok azzal, hogy milyen eszközzel érdemes inkább dolgozni, ez most jelentem egy szemcerka volt. A mintát előzőleg végigogondoltam, meg rajzoltam is egy hasonlót, de sajnos nem sikerült olyan aprólékosra. Az alapozáshoz a bőrömnél némileg világosabb színű, krém állagú alapozót használtam, nagyon kedvelem ezeket, mert jól szétoszlathatóak a bőrön. A szememet fekete tússal és szemceruzával húztam ki. A magam részéről a főbb vonalakat igyekeztem szimmetrikusan rajzolni, a többi elég volt, ha nagyjából hasonlít. A számon pedig élénk színű csillámos szájfény van, amit személy szerint sosem viselnék, de kaptam egyszer, és gondoltam próba szerencse... A képen szerintem jobban mutat, mint egy matt, amiket amúgy preferálok. A homlokomon és az államon lévő nagyobb mintákkal nem vagyok kibékülve, azokat még nagyon kell gyakrolni, de remélem idővel jobb lesz. 

2015. február 3., kedd

Hangulat


Amikor nem akarod hallani a külvilág zaját,
Amikor nem akarod érteni az emberek mocskát,
Amikor sírnál csak mert ők nem látják, mi a lényeg,
Amikor eltéped a remény utolsó, vékony fonalát...

Ülsz távol a térben, kavarogsz mint a hideg por,
Félsz, mert tudod jön egy perc, mikor vissza kell térned,
Égsz, széttépi lelked a vágy, hogy láttasd a többi ostávával
Hanyatlasz, mert agyadat már szétmarta az igazság sava...

Sötétség rejtsd el minden könnyem
Sötétség feledtesd el velem
Sötétség tartsd meg önmagamban
Engedj élnem, szabad gondolattal. 


2015. január 27., kedd

Zongora

Az ujjaim a hűvös fához érnek, ahogy leütöm a billentyűket, a hangok disszonánsan bukkannak elő. Lágyan körültáncolnak, mint megannyi tündér, vagy mint apró homokszemek az Idő órájából. Érzem, ahogy feltárulnak lelkem sebei, s mint fekete vér, kiömlik drága hangszeremre a fájdalmam. Reszketek, forró könny áztatja arcom és az öreg zongorából csurognak az etüdök. Lassan beborítja a szobát a Homály.



2015. január 6., kedd

Extreme make up

Próbálkozások:
1.0 még 2014 októberéből 
Ez a babafej, bohócfej az egyik kedvenc figurám Mmindig nagyon tetszett. Így hát, gyermekeim legnagyobb örömére, úgy döntöttem, hogy arcot festünk Halloweenkor. 
Le is romboltam és vettem, nagyon kreatívan, fekete és fehér arcfestéket... persze a tutorial videóból kiderült, hogy mindenhez száz féle árnyalatú szem és arcfestéket is használhatunk... azonban itt már elértük volna színlátásom szerény határait, ezért én maradtam a fekete-fehér kombináiónál.
A következő, amire rá kellett ébrednem, az, hogy kell pár ecset (vékonytól a vasgatig), puha is, és olyan is, amivel jól lehet vonalat húzni, olyan, aminek a feje nem nyaklik szerte szét...  Szintén az egyik videó adta az ötletet, hogy csak az arc egyik felére tervezzünk brutál sminket, a másik oldalt egyszerű esti sminkkel dobhatjuk fel, ezáltal megvan a döbbenetes hatás, de mégsem rémítjük halálra 100%-ig a környezetet.. de javaslom, hogy próbáljuk ki mndkét arc felünkön, hogy lássuk melyiken esik könnyebben a festés és melyiken tetszik jobban a smink. 
Biztos vagyok abban is, hogy több féle arcfestéket ki kell próbálni, hogy tudjuk mit lehet a legszebben eloszlatni az arcfelületen, az enyém kissé csíkos lett itt-ot. Ez púderrel lágyítható. Illetve a jó öreg árnyékolástechnika, amivel sokat lehet, és szerintem kell is dolgozni. Engem igazából az egészben az érdekelt, hogy mennyire szúrom el :D 

2.0 Mononoke - fekete-fehérben
Ezt tegnap bírtam elkövetni. Szintén sok youtube videó nézegetés előzte meg, és még érzem, hogy van mit dolgozni rajta, szintén az hajtott, hogy meg tudom-e csinálni... itt a következőnél nem lesz más hátra, mint előre, hogy tejes arcos festés lesz.. iiletve majd még be kell gyakorolnom, hogy tudok először kontúrt rajzolni, és csak utána kiszinezni ... és persze kisebb háromszög kell. Dehát ugye gyakorlás teszi az amatőrt :D