2015. szeptember 2., szerda

Elmaradások


Kevés az olyan nyár, ami ez ideihez fogható. Egyfelől, mert ilyen nagy forróság, ilyen hosszú ideig szerintem évek óta nem volt. Másfelől annyi minden történt, hogy a blogot valóban kicsit el kellett hanyagolnom. Sokszor pislogtam rá, sőt néha-néha el is kezdtem egy bejegyzést, de sosem volt sem türelmem sem energiám befejezni. Majd talán most eljutok a megosztás gombig. 



Kezdem az olvasmányokkal, amik a nyáron a kezembe kerültek. Május végén végre megkaptam a Valahol messze c. könyvet, ami az Emlékek őre sorozatból még hiányzott. Annyira magával ragadott ez a világ, hogy a Hírvivőt is újraolvastam, hogy végre összeállhasson a teljes kép. Elképesztően jó! Biztosan újra fogom még olvasni! 



Ezt követte a Dűne, amit már évek óta tervezek elolvasni. Gyerekkorom óta sok emlékem kötődik ehhez a történethez, kezdetben annyi, hogy nagyon féltem a férgektől, pedig akkor még fogalmam sem volt róluk, hogy pontosan micsodák. De tudom, hogy borzolta a fantáziámat. Aztán egyszer tini koromban nekifogtam, de nem olvastam végig. Ám most csak úgy beszippantottam, vagy a könyv engem, ezt már nehéz megmondani. Tele van nagy gondolatokkal, de nem azzal a fajtával, amiből hűtőmágnest gyártanak. Ezek inkább amolyan gondolkozós igazságok.



Mivel a második kötetet nem találtam itthon (kiderült anyukámnál megvan) ezért belefogtam az Egy asszony meg a lánya c. könyvbe, és ha nyögvenyelősen is de befejeztem. Nekem nem jött be, nem az én világom. A háború borzalmairól olvasni, hogy éheztek az emberek, hogy ki hogy ügyeskedett... és hogy ki hogy fordult ki önmagából... nyomasztó volt. De persze feltehetőleg ezért íródott, így a könyv elérte a célját. De valahogy nekem a vége olyan agyoncsapott lett, vártam, vártam, hogy visszatérjenek Rómába, hogy más lesz az élet, vagy mi lesz... és ott mintha megunta volna egyszer csak vége itt a pont, innen képzeljem el én... 

A másik gondom a leírásokkal volt, néha annyira részletesen beszámolt dolgokról, ételekről, helyekről... és a történet meg csigalassan csurdogált.





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése