Gyerekkoromban anyukám megengedte, hogy használjam a lemezjátszóját (amit bizonyára nagyon nagyon féltett, ezt mostanában elárulta), és bevallom imádtam. A Macskák egyike volt azoknak a kedvenceknek, amik megalapozták a zeneimádatomat. :D Amikor ezt a számot hallgatom mindig az ő hálószobájuk jut eszembe, ahogy este égett a lámpa és én nagymamám egyik régi ruhájában (ami akkor nekem földig ért) táncikáltam ezekre. Van, aki képeslapokat gyűjt, van, aki parfümös üvegeket, én zenéket, mert ezekhez is éppúgy köthetők emlékek, mint a képekhez. Vangelis 1492 nekem, és azt hiszem kis családomban mindenkinek a horvát tengerpartot szimbolizálja, ahogy az István a királyt meghallva, mindig az én Istvánom jut eszembe :)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése