Édes, bájos és szomorú történet. Igazi alaszkai hangulat. A történet alapjául egy orosz mese szolgál, amit végigkíséri a történetet: egy idő házaspár, akiknek nem lehetett gyermekük egy téli éjjelen építenek egy hógyermeket, aki életrekel. Az öregek boldogok, és nagyon szeretik a kislányt. A mese sok-sok véget érhet, de minden esetben szomorú, tragikus.
A kislány személyisége érdekes a számomra, mert egyfelől vágyik a szeretetre, befogadásra, másfelől vad és független természet, aki igazán egyedül érzi jól magát az erdőben. Nem lehet társadalmi kötöttségek, korlátok közé szorítani, mert az elpusztítja.
Nagyon tetszett!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése