Kis szemüveges angol srác kalandjai

Elérkezett ez is, a HP és a halál ereklyéi I. rész: nos, abban a szerencsés helyzetben voltam ezen a héten, hogy kétszer is megnézhettem a filmet (bár bizonyos kellemetlen események bekövetkezése kellett ehhez, amiért együtt érzek az érintettekkel) . Bevallom a könyvet 2008-ban olvastam épp ezért nem emlékeztem már a részletekre, és ezért bizonyára élvezetesebbnek tartom a remeket, mint azok, akikben friss az élmény. De szó, mi szó nekem bejött. A második alkalommal már éreztem azt a bizsergést, hogy meg kéne lökni azt az egeret a monitor alatt, hogy mégis még mennyi van hátra a filmből, de... ez ugyebár moziban nem olyan könnyű. Ami vicces pluszpont volt, az a wc szünet, potom 15 percet adtak nekünk ajándékba :D Hogy a Gyűrűk uránál ezt még mért nem lehetett bevezetni, bár szerintem egyes érzékeny lelkű férfi emberek enyhe "kurvaanyázásba" kezdtek volna ezért. De vissza az eredeti témához. A filmzenét ebben az esetben szeretném kicsit lehúzni, mert az eddigiekhez képest most nagyon gyatrára sikeredett. Eddig azért csak voltak jó kis dallamok, most meg ...semmi. Most is igaznak bizonyult, a mondás, amit látok látvány, amit hallok halvány.
A történettel egészében nem volt bajom, bár megint elfogott párszor az az érzés, hogy én másképp csinálnám, ha már ketté szedték a könyvet, akkor bizonyos fordulatokra én nagyobb hangsúlyt fektettem volna, míg, a filmben kiemeltek közül egyeseket én hátrébb sorolnék. No, de nem vagyunk egyformák.
Aki látta az eddigieket, és nem tépte ki a haját az eddigiektől, annak ajánlom megtekintésre :)